Az éjjellátókról és hőkamerákról általánosságban

A XXI. század elejétől kezdve rohamosan kibővült a vadászati célra elérhető optikák kínálata. Folyamatosan és felgyorsulva teret nyertek előbb az éjjellátó, majd hőkamera eszközök. Napjainkra a kínálat rendkívül szerteágazó, akár már a szupermarketek polcain is lehet találni digitális éjjellátó terméket – természetesen ez egy kisarkított példa, de érzékelteti, hogy ezen eszközök árusítása illetve vásárlása már közel sem megy ritkaság számba, dübörögve fejlődik a piac. Ezzel párhuzamosan viszont igen csekély az éjjellátókról és hőkamerákról szóló írások megjelenése a magyar nyelvű nyomtatott médiában. Jelen cikksorozatunk célja, a fenti témával kapcsolatos alapvető technikai és technológiai háttér megismertetése, egyszerű, hétköznapi nyelvezet használatával, melynek során alkalmanként közelebbről is bemutatunk egy-egy professzionális Electrooptic márkájú éjjellátó/hőkamera terméket.

Bevezetésképp vegyük sorba, hogy milyen típusú eszközök állnak rendelkezésre napjainkban az éjszakai vadászat elősegítésére.

Analóg éjjellátók – Közel 100 éves múltjukat követően is ugyanolyan konzervatívan és archaikusan néznek ki és épülnek fel, mint útjuk elején, de ez nem gátolja meg őket abban, hogy az éjszakai vadászati technika csúcsát jelentsék mind a mai napig. Itt egy viszonylag drága és bonyolult felépítés áll a háttérben, aminek köszönhetően a készülék begyűjti a rendelkezésre álló fényt, majd fotókatód (képcső) segítségével átalakítva és megsokszorozva (jó esetben minimum 30.000-szeresére) azt egy foszfor kijelzőre irányozza. Ezen működési elvnek köszönhetően a minőségi analóg éjjellátók tiszta időben, csillagos vagy holdfényes éjszakán aktív megvilágítás (lézervető) nélkül is hatékonyan használhatóak. A készülék minőségét és árát elsősorban a fotókatód fajtája (gyártó, generáció, felbontás…), és az optikai lencse minősége határozza meg.

Digitális éjjellátók – A 2000-es évek elejétől kezdett el megjelenni a piacokon és rövid idő alatt jelentős népszerűségre tett szert – köszönhetően egyszerű felépítésének és kedvező árának. A klasszikus (képcsöves) éjjellátókkal ellentétben itt nem a fény felerősítésével történik a képalkotás, hanem egy CCD vagy CMOS szenzor segítségével a beérkező fény digitális jellé alakul, majd feldolgozást követően mikro kijelzőn keresztül megjeleníti a valós kép digitális változatát. Ezen eszközök nagy előnye, hogy nyugodtan használhatóak bármely napszakban, viszont fontos megjegyezni, hogy a sötétedés kezdetétől már szükség van aktív megvilágításra (lézerfényre) ahhoz, hogy eredményes megfigyelést végezhessünk.  Egy minőségi digitális éjjellátó, melyben az objektív, a szenzor és a kijelző is megfelelő paraméterekkel bírnak rendkívül éles képélményt képes nyújtani a felhasználónak, a hasonló tulajdonságú analóg éjjellátó töredékéért.

Hőkamera – A fenti eszközöktől teljesen különálló kategóriát képez a hőkamerák családja, melyek éjjel-nappal, minden időjárási körülmények között eredményesen használhatók. Működésük alapját az a szenzor (hőkamera modul) adja, mely képes a hőenergia hullámhosszán 8-14 µm közötti infravörös sugarak begyűjtésére. A hétköznapi használat során ez a következőt jelenti: minden tárgy, melynek hőmérséklete az abszolút nulla fok felett van (0 Kelvin = -273,15˚C), elektromágneses sugarakat bocsát ki magából infravörös tartományban, és a hőkamera pontosan ezt a tartományt használja fel – legyen szó akár téglafalról, faágról, fűszálról, járműről. A hőkamera modul minden pixele egy saját hőmérséklet érzékelőt tartalmaz és egy hőmérsékleti képpontot jelenít meg a kijelzőn az emberi szem számára látható színes pont formájában a kijelzőn keresztül. Ez a piac napjainkban rendkívül gyors fejlődésen megy keresztül, folyamatosan jelennek meg új szereplők és termékek. Ennek következtében az árak is rendkívül nagy szórást mutatnak, de itt még alapvetően igaz a mondás, miszerint a drágább jobb. A hőkamerával kapcsolatos további részleteket a következő írásomban fogom boncolgatni, ahol részletesen kitérek többek között az Electrooptic STRIX PRO professzionális kereső és STRIX-Fmultifunkcionális hőkamerákra is.

Nagyvonalakban a fenti három kategória áll jelenleg az éjszakai vadászat elősegítésére, illetve mindegyik kategórián belül megtalálható kereső, multifunkcionális tulajdonsággal rendelkező és céltávcső kivitel is.  Ha valaki érdeklődik ezen technikák iránt, biztosra veszem, hogy az igényeinek megfelelő eszköz már rendelkezésre áll, csak tudni kell pontosan mit is keressen. A gondos kiválasztáshoz nem elég arra választ kapni, hogy az éjjellátó hányadik generációs vagy a hőkamera milyen felbontású, ez ennél összetettebb. Amennyiben a téma felkeltette érdeklődését és szeretne bővebb tájékoztatást kapni, esetleg szakmai segítségre lenne szüksége, várjuk megkeresését az [email protected] email címen keresztül vagy a www.eloptic.eu oldalon elérhető online chat felületen.

Pár érdekes tény a témával kapcsolatban:

– Az első, infravörös sugarakat érzékelő kamerát Tihanyi Kálmán, magyar fizikus és feltaláló szabadalmaztatta 1929-ben.

– Az éjjellátók teljes sötétségben nem látnak, minimális fényforrásra mindenképp szükségük van.

– Nincs olyan anyag a Földön, mely hőmérséklete 0 Kelvin alatt lenne, vagyis a hőkamera számára minden látható.

– Hőkamera esetén a lencse fémből készül, jellemzően Germánium (Ge) az alapanyag.

– A hőkamera nem lát át az üvegen, vízen, főleg nem a falon.

– Sem a hőkamera, sem az éjjellátó használata nem kötelez több zsákmány elejtésére, viszont lehetőséget ad egy magasabb dimenziójú vadászélmény megéléséhez.